Kapcsolat

telefon:
+36-20 953 1707
e-mail:
info@villa-adriatica.eu

Térkép

Foglalás


« 2017-12
 
»
        1 2 3
4 5 6 7 8 9 10
11 12 13 14 15 16 17
18 19 20 21 22 23 24
25 26 27 28 29 30 31

Foglalás

Admirado útleírása 2009 augusztusi Orebicsi nyaralásáról

 

Nem tudok/fogok pontos kronológiai sorrendet stb. tartani, első második stb. nap és hány óra, mert összemosódnak a dolgok és nem is igazán fontos. Azt azért megjegyzem, mert jó érzés volt, hogy az első kabócát Mostar környékén hallottuk, hogy az út irtó fárasztó és felejthetetlen gyönyörű. Bosznián keresztül mentünk, nem volt tábla gondunk, nem tévedtünk el.

 

Mostar gyönyörű, néhány óra kevés rá, megfogadtuk, hogy legközelebb ott alszunk mi is egyet. Városok közül Korculát és Dubrovnikot néztük meg (egy-egy nap) és hazafelé Pociteljt.  Az első kettő az adria ékszere, Pocitelj is gyönyörű lehetett a háború előtt. Újra megállapítottuk, hogy ez az esztelen rombolás mekkora károkat tett a történelmi értékekben. A városka hangulata így is érezhető, kár, hogy a vár ennyire elhanyagolt.

 

 

Korculára kishajóval mentünk, nem komppal, a menetrendszerinti hajók este 8-ig járnak aug. 28-tól (felnőtt 13 kuna, gyerek 7 kuna), de magánhajó is megy az orebici kikötőből este 10-kor jön vissza az utolsó, (egy kunával olcsóbb is jegyenként) így megnézhettük a kivilágított Korculát is. A Marco Polo ház és torony enyhe csalódás volt.

 

Dubrovnikban a parkolással volt egy kis gondunk, a parkot nem találtuk meg, amit ajánlottatok, később egy városi térképen láttuk, hogy türelmetlenségünk áldozatai lettünk, csak párszáz méterrel kellett volna tovább menni azon az úton (mi a Bellevue hotelnél feladtuk, óránként 5 kunánk bánta. az óvároshoz közelebb 10 kuna a parkolás. Szeptemberben már könnyebb helyet találni.

A város gyönyörű, mindenkinek látnia kell, aki arrafelé jár! Sajnos a várfal közelében lévő strandon a vizet elzárták, így ha a tengerben keres valaki enyhülést nem tud utána zuhanyozni, mi kihagytuk a pancsolást :( Viszont a főtéri nagy kútnál isteni "keserű csoki" fagyit ettünk. Ez 10 kuna volt!, a fagyi ált. 5 kuna, frekventáltabb helyen 6 vagy 7 is lehet.

 

Stont is megnéztük és felmentünk a városfalra, nagy csalódás volt, hogy csak nagyon kis részt lehet bejárni - de azt ingyen.

 

Orebicen volt a szállásunk, interneten foglaltuk. nem lehet panaszunk, bár a 250m a tengerig legalább 400volt és a teraszról készült képen a kilátás ügyesen volt fotózva, kis csalással sokkal szebbnek látszott a képen, de 11 napra 4 főnek klímával, tengerre néző terasszal a 273Ft-os euroval 86ezer Ftra jött ki, szóval megérte. Ott helyben sokkal különbeket találtunk volna, de drágábban.  Végül is nem túl lényeges, csak reggel és este voltunk ott, nap közben mindig máshol. A városka kedves, szép. de nem az az igazi "öreg dalmát" típus, ahhoz képest, hogy történelmileg  milyen jelentős.

 

És nagy szívfájdalmam volt, hogy sehol nem volt bachlava :(

Volt viszont finom burek, a párom szerint "Gut, besser, Gösser, Burek!" :)))

Ha már az étkezésnél tartunk, mi sokmindent vittünk magunkkal, lefagyasztott pörköltet, brassóit, zsírban eltett sülthúst stb. de azért étteremre is volt lehetőség, nagyon finom volt a nyársonsült bárány (180 kuna/kg) a pizza (35-45 kuna) az apró sülthalat is megkóstoltuk, bocsánat, már nem emlékszem, kinek a javaslatára, de áldassék a neve, mert isteni volt, csak nem értem, mitől volt csirkemájra hasonlító íze? :)) (25-35 kuna)

Finom lepényszerű kenyereket vettünk és a tejük is nagyon ízlett (üveges, 7kuna)

Vettünk hentesnél cevapcsicsát, az apartmanhoz tartozott csodás grill-terasz, a kért időpontra a háziak begyújtották a szenet, megterítették az asztalt, damasztabrosz, korculai vörösbor, Karlovacko, rakija ajándékba, kedvesek voltak.

 

Strandok:

Első napon "leronhantunk" a legközelebbi partszakaszra, ami viszonylag szépnek, de eldugottnak tűnt Orebic és Kuciste között. Mellettünk FKK fürdés volt, de kisebb öblökkel, gondoltuk, maradunk, elvagyunk egymás mellett. A páromnak a természetes vizektől iszonya van, tud úszni, de csak uszodában, mély vízben bepánikol, h ki tudja, mi van alatta. Indulás előtt hetekkel már képeket mutogattam neki a tiszta vízről meg a lassan mélyülő partokról és bizonygattam,h ebben nincs semmi veszélyes vagy undorító. Ezek után az első nap első fürdésének első lépései után egy polip "ölelte át" a lábam. A gyerekek boldogok voltak, fotóztak ezerrel, a párom abban az öbölben nem volt hajlandó fürdeni...

 

Legközelebb Lovistére mentünk, a téréképen kinéztünk egy városon kívüli strandot. Kicsit nehézkes volt a megközelítése, körülményes a partra hurcolkodás, de nagyon szép kék volt a víz, ember vagy 10 összesen a kilométeres szakaszon. Itt láttam először majdnem fehér homokot. Gyönyörű volt, csak kissé szemetes a part, amit a tenger kihordott.

 

A legszebb a Divna öböl volt, oda majdnem visszamentünk, pedig nem szokásunk egy nyaraláson többször ugyanott fürdeni. Aki még nem ismeri, írja be a gogliba,h "Divna" és keressen képeket: nem csalás, nem ámítás, a valóságban még annál is szebb. A hely érdekessége egy kínai házaspár büféje, kissé drága, de jó hideg sörrel és jó kávéval.

 

Gyönyörű volt még Zuljána, megkerestük a "Paradicsom" partot, igaz, kissé kalandos dolog oda lemászni, de nagyon tetszett mindenkinek. A fiam nagyon szerette, mert búvárkodhatott ezerrel. És fotózott (víz alatti fotózásra alkalmas "ruhája" is van a gépünknek) Volt sziklás és aprókavicsos (majdnem homokos) része is. Zuljána pedig egy elbűvölő csendes kis "falu".

 

 

Orebicen a Trstenica plázs tetszett nagyon mindenkinek, ott még zuhanyzó és büfé is volt, de szeptember lévén nem volt tömeg (bár az előző helyekhez képest sokan voltak) és nagyon jó strandja volt  kicsit tovább ott egy kempingnek, a neve nem jut az eszembe azt hiszem Neavo v. valami ilyesmi.

Podobuce nem nyerte el a tetszésünket. a hely jó volt, de a strand kicsi, enyhén poshadthalszagú, habos és egészen ki kellett úszni az öbölből, hogy panoráma legyen. Egyébként ott is aprókavicsok vannak... és gyönyörű házak.

sajnos darazsak majdnem minden strandon voltak :(

 

A Szent Illés (Sv. Ilija) hegy meghódítása

Jónéhány napig megilletődve néztünk fel rá, mire elszántuk magunkat az indulásra. Aznap reggel felhőpamacs takarta a tetejét, de reggelente volt már ilyen, gondoltuk, eloszlik, mire felérünk.

A templomig felmentünk autóval, az ottani táblára 2 óra 30 percet írtak, mi több, mint 4 órát mentünk, igaz lassan, kényelmesen és benne volt egy eltévedés is. Az út piros körrel, középen fehéren jól jelzett és jól járható, de a 900m szintkülönbség azért nem piskóta. Ráadásul meg is kell kerülni az egész hegytömböt, mert csak a hátsó irányból lehet feljutni.

Azért tévedtünk el, mert a magasabb részeken a felhőben-ködben max 3m volt a látótávolság, ilyen sűrűn nem voltak jelzések és voltak egyéb ösvények is. Bőrig átjárt minket a nyirkos levegő, hajunkból csurgott a víz, mintha eső esne, a magasabb részeken a szél is fújt. (Aznap a vacsorához hogy-hogy nem, senki nem kért jeges teát, jégbe hűtött ásványvizet) Kísérteties volt, és még csak azt sem láthattuk, milyen pazar a kilátás. Hazaérve a gugliban rákerestünk és látva, hogy mit mulasztottunk, megfogadtuk, hogy csakazértis megjárjuk majd mégegyszer. Valamikor.

Lefelé is lassan lehet jönni, mert helyenként nagyon meredek, sok helyen pedig salakosan köves, gurul-csúszik az ember lába alatt.

Azért jó buli volt, nagy kihívás :))

Utolsó módosítás: 2009-11-21 12:27:53